Staghorn páfrány öntözése A Staghorn páfrányok vízszükségletei

Otthoni és kerti növényekként gyakran fara vagy kőre szerelik, vagy huzalkosarakba lógják, hogy szimulálják természetes növekedési körülményeiket. Natív módon magas nedvességtartalmú és gyakran esőzött területeken nőnek. Otthon vagy a tájban ezeket a feltételeket nehéz lehet gúnyolni, és szükség lehet a szarvaspáfrány rendszeres öntözésére. Folytassa az olvasást, hogy megtanulja, hogyan kell öntözni a páfrányos páfrányokat.

Staghorn páfrány vízszükségletei

A Staghorn páfrányoknak nagy, lapos bazális frondeik vannak, amelyek pajzsszerűen növekednek a növény gyökerei felett. Amikor egy szarvaspáfrány vadul növekszik egy trópusi fa lábánál vagy egy sziklapelencén, ezek az alapvonalak elősegítik a víz és a lehullott növényi hulladékok összegyűjtését a trópusi esőktől. Idővel a növényi törmelék lebomlik, segítve a nedvesség visszaszorítását a növény gyökerei körül, és tápanyagokat engedve felbomláskor.

Ezen túlmenően a szarvaspáfrány bazális szárnyai több vizet és tápanyagokat vesznek fel a nedves levegőből. A szarvaskori páfrányok szintén függőleges, egyedi szárnyasokat termelnek, amelyek hasonlítanak a szarvasszarvra. Ezen egyenes frontok elsődleges funkciója a reprodukció, nem pedig a víz abszorpciója.

Az otthonban vagy a kertben a szarvaspáfrány vízigénye magasabb lehet, különösen az aszály és az alacsony páratartalom idején. Ezeket a kerti növényeket általában valamihez rögzítik, gömbmohával és / vagy más szerves anyaggal az alaptagok alatt és a gyökerek körül. Ez az anyag segít megtartani a nedvességet.

A felszerelt szarvaspáfrány öntözésekor egy hosszú, keskeny hegyű öntözőkannával lassan vizet lehet adni a gömbmohahoz. A lassú csepegés lehetővé teszi, hogy a moha vagy más szerves anyag teljesen telítetté váljon.

Hogyan és mikor kell öntözni a szarvaspáfrányt

A fiatal szarvaspáfrányoknál a bazális szárnyak zöld színűek lesznek, de a növény érésével barnavá válhatnak és kiszáradnak. Ez természetes, és nem jelent gondot, ezért ezeket a barna csíkokat nem szabad eltávolítani a növényből. Az alapbordák elengedhetetlenek a szarvaspáfrányok vízszükségletének teljesítéséhez.

A termelők gyakran hetente egyszer alaposan elárasztják a szarvaskori páfrányok alapbordáját. A permetező palackok megfelelőek lehetnek a kis, beltéri szarvaspáfrányokhoz, de a szabadtéri növényeket enyhe, páramentes tömlőfejen kell megitatni. A szarvaskori páfrányokat akkor kell itatni, amikor az egyenes növények kissé kiszáradnak.

Míg a barna, száraz szövetek normálisak a szarvaspáfrány bazális előlapjain, a fekete vagy a szürke foltok nem normálisak, és jelezhetik, hogy az öntözés túlzott. Ha túl gyakran telítenek, a szarvaspáfrány függőleges frontjai a gombás rothadás jeleit is mutathatják, és a spóratermelés megszakadhat. A függőleges frontok csúcsán történő barnulás azonban normális, mivel valójában a páfrány spórája.