A ginzeng fajtái az otthoni kertészek számára
Keleti ginzeng: Keleti ginzeng (Panax ginzeng) őshonos Koreában, Szibériában és Kínában, ahol sok gyógyászati tulajdonsága miatt magasra számít. Vörös ginzengként, valódi ginzengként vagy ázsiai ginzengként is ismert.
A kínai orvostudomány szerint a keleti ginzengot „forrónak” tekintik, és enyhe stimulánsként használják. A keleti ginzenget az évek során széles körben betakarították, és a vadonban szinte kihalt. Bár a keleti ginzeng kereskedelemben kapható, nagyon drága.
Amerikai ginzeng: Egy unokatestvére a keleti ginzenghez, az amerikai ginzenghez (Panax quinquefolius) őshonos Észak-Amerikában, különösen az Egyesült Államok Aplalache-hegyvidéki régiójában. Az amerikai ginzeng erdős területeken vadon nő, és Kanadában és az Egyesült Államokban is termesztik.
A kínai orvoslás hagyományos szakemberei az amerikai ginzengot enyhe és „hűvösnek” tekintik. Sok funkcióval rendelkezik, és gyakran nyugtató tonikként alkalmazzák.
A „ginzeng” alternatív típusai
Indiai ginzeng: Bár az indiai ginzeng (Withania somnifera) ginseng címkével és forgalmazással rendelkezik, nem tagja a Panax családnak, és ezért nem igazi ginzeng. Úgy gondolják azonban, hogy erős gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Az indiai ginzenget téli cseresznye vagy méreg egres néven is ismert.
Brazil ginzeng: Mint az indiai ginzeng, a brazil ginzeng (Pfaffia paniculata) nem valódi ginzeng. Egyes gyógynövény-szakemberek azonban úgy vélik, hogy ennek lehetnek rákellenes tulajdonságai. Suma-ként forgalmazzák, és úgy gondolják, hogy helyreállítja a szexuális egészséget és enyhíti a stresszt.
Szibériai ginzeng: Ez egy másik gyógynövény, amelyet gyakran ginzengként forgalmaznak és használnak, bár nem tartozik a Panax családhoz. Stresszoldónak tekintik, és enyhe stimuláló tulajdonságokkal rendelkezik. Szibériai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) eleuthero néven is ismert.